Az elsősegélynyújtás azonnali ellátást illetve gyógykezelést jelent, súlyos sérülés vagy hirtelen fellépő betegség esetén. Legfontosabb célja az állat életének megmentése, a fájdalom csillapítása, illetve az állat megóvása a további sérülésektől, amíg igénybe nem vesszük állatorvos segítségét. Rövid összefoglalónk főként a szabadba kijáró állatok leggyakoribb veszélyhelyzeteivel és azok kezelésével foglalkozik a teljesség igénye nélkül. Amennyiben azonnali állatorvosi segítségre van szüksége és nem éri el egyik renelőnket sem, kérjük hívja az Állatorvosi Elsősegély-szolgálatot a 06 30 942 0987-es vagy 06 20 257 1672-es telefonszámon.
Gyakori problémák
Közlekedési baleset
Hőguta
Görcs
Hirtelen fellépő sántítás
Vérzés
Méh- vagy darázscsípés
Idegen testek
Általános teendők vészhelyzet esetén
Az adott helyzet súlyosságának felmérése, gyors intézkedési terv készítése
Az életet veszélyeztető szituáció megszüntetése, az állat azonnali eltávolítása a veszélyes
területről pl.: gázolás esetén az úttestről
Segítséget kérni és megfelelő elsősegélyben részesíteni az állatot
Kapcsolatfelvétel az állatorvossal, szükség esetén helyszíni kiszállás kérése
Állatorvosi rendelőbe történő elszállítás további utókezelésre
Életveszély esetén azonnal ellenőrizendő
Légzés
Nyelv kihúzása, nyak kiegyenesítése, a garat-gégetájék és a szájüreg kitörlése
(ezt lehetőleg valamilyen segédeszközzel tanácsos elvégezni a harapás elkerülése érdekében)
Vérzéscsillapítás
Intenzív vérzés esetén a terület leszorítása vagy fedőkötés felhelyezése (ld. részletesebben lejjebb)
Keringés
Szívmegállás esetén a mellkas bal oldalán szívmasszázst alkalmazhatunk
Közlekedési baleset
A közlekedési balesetek során az adott helyzet súlyosságának felmérése nem könnyű feladat, hisz az áldozat gyakran elmenekül a helyszínről, és az állat sérüléseit csak jóval a baleset után tudjuk szemügyre venni. Nagyon fontos, hogy mindenek előtt a saját személyi biztonságunkról gondoskodjunk. A fájdalom okozta harapások elkerülése végett –amennyiben az állatnál nem észlelünk légzési nehézséget- a vizsgálathoz csak szájkosár vagy szájbekötő felhelyezése után fogjunk hozzá.
A súlyosabb sérülések gyakran shock-hoz –azaz a vérkeringés összeomlásához- vezetnek, melyet az alábbi tünetek alapján ismerhetünk fel:
sápadt nyálkahártyák
gyors, felületes légzés
kitágult pupillák
hűvös tapintatú bőr
Teendők:
Óvatosan közelítse meg a sérültet, mert ilyen esetben egy barátságos kutya is agresszívvé válhat
Kerülje az állat szükségtelen mozgatását, de azonnal távolítsa el a veszélyes helyzetből (készítsen egy hordágyat takaróból vagy egy nagyobb kabátból és az állatot gyengéden fordítsa rá)
Figyeljen arra, hogy a kezelés folyamán ne okozzon további sérülést az állatnak
Tegye szabaddá a légutakat, ellenőrizze a vérkeringést, és csillapítsa az esetleges vérzést
Hőguta
A hőguta súlyos, gyakran végzetes állapot mely extrém hőhatás következtében jön létre.
Gyakran alakul ki, zárt helyen (pl. autóban), tűző napon felejtett állatoknál. Különösen veszélyeztettek a rövid orrú és a túlsúlyos kutyák, azok az állatok, melyek erős fizikai igénybevételnek vannak kitéve, valamint a kölyök állatok. A kutyák és macskák normális testhőmérséklete a 38-39 C fok között mozog. Ha testhőmérsékletük 40 C fok fölé szökik az állat tátott szájjal lélegezik, zihál, hőháztartása felborul, melynek következtében szív és légzőrendszeri összeomlás léphet fel, valamint károsodhat a központi idegrendszer, és beállhat a halál.
Teendők
Vigye az állatot hűvös, naptól védett, árnyékos helyre
Merítse az állatot hideg vízbe (a légutak szabadon hagyásával), vagy alaposan nedvesítse be a bundáját. A fejtetőre helyezzen jeges borogatást.
Keresse fel az állatorvost
Görcsrohamok
A görcsrohamok hátterében leggyakrabban a központi idegrendszer károsodása következtében kialakuló epilepszia áll, ritkábban anyagcsere zavarra vagy egyéb pl. fertőző okokra vezethető vissza. Megjelenési formái rendkívül változatosak lehetnek az enyhe izomrángástól az eszméletvesztéssel, vizeletet és székletet ürítéssel és intenzív nyálazással járó ún. „nagy rohamok”-ig. A rángógörcs általában 2 – 5 perc múlva véget ér, de el is húzódhat, és rövid időn belül megismétlődhet. A görcsroham pontos okának diagnosztizálása szakember feladata, így itt csupán a görcsrohamok jelentkezése esetén esedékes teendőket foglaltuk össze.
Teendők
Csak a lehető legkisebb mértékben zavarjuk az állatot, és biztosítsuk nyugalmát
Próbáljuk csökkenteni környezetében a zajt, kiabálást
Az állat esetleg haraphat, ezért ne nyúljunk a szájába a roham folyamán
A roham után biztosítsuk az állat komfortérzetét, és -amennyiben szükséges- itassuk meg
Készítsünk naplót a rohamok jelentkezésének időpontjáról, és azok lefolyásáról
A roham okának kiderítése céljából mielőbb vegyük fel a kapcsolatot az állatorvossal
Hirtelen fellépő sántítás
Hirtelen fellépő sántítás gyakori tünet, melyet számos ok előidézhet. Gyakori oka, ha valamilyen idegen test (pl. toklász) szorul az állat mancsába, vagy fúródik az ujjak közé.
Extrém igénybevétel esetén nem ritka az izom vagy ínsérülés, a ficam, és súlyos esetben ízületi sérülés vagy csonttörés is bekövetkezhet. Idős korban a túl nagy fizikai megerőltetés könnyebben idézhet elő sérülést, így a hirtelen fellépő sántítás idősebb állatoknál gyakoribb.
Teendők:
Próbálja átvizsgálni a mancs és az ujjak közötti részt, nézze meg van-e ott sebesülés, idegen test.
Ellenőrizze nincs-e a láb megduzzadva vagy eldeformálódva (ez törésre utalhat)
Ne erőltesse, hogy az állat folytassa a sétát mert ettől súlyosbodhat a sérülés
Próbálja óvatosan felemelni a kutyát (de ne kísérletezzen ha több mint 10 kg)
Vegye fel a kapcsolatot az állatorvossal
Méh- és darázscsípés
A rovarcsípés az arra érzékeny állatokban súlyos túlérzékenységi reakciót válthat ki, melynek legfőbb tünetei a bőrduzzanat, görcs, levertség, felületes vagy fuldokló légzés, és végül eszméletvesztés valamint shock kialakulása.
Teendők:
Ha a fullánk látható, távolítsa el.
Ha darázscsípés történt, a csípés helyét mossa le ecettel
Ha méhcsípés történt, szódabikarbónával öblítse le a csípés helyét
Ha a jószágot a nyakon vagy a szájon érte a csípés, az megduzzadhat és légzési nehézségeket
okozhat. Ilyenkor sürgősen állatorvosi segítséget kell igénybe venni
Külső vérzés
Ez általában közlekedési baleset, kutyatámadás vagy vágási sérülés eredménye.
Teendők:
Amennyiben lehetséges, meg kell állítani a vérzést pl. a vérző terület leszorításával
A nyomást közvetlenül a vérző sebre gyakoroljuk
Gondoskodjunk arról, hogy a seb szabad, idegen testtől mentes legyen, nehogy a nyomás hatására
újabb sérüléseket okozzunk
. Ha kötszer rendelkezésre áll, helyezzen nyomókötést a sebre. Ha a vér átszivárog a kötésen, tegyen rá még több kötszert, de ne távolítsa el az eredeti kötést.
Idegen test a szájban
Ha a kutya szilánkosan törő csontot rág vagy faágat vesz a szájába, alkalmasint beszorulhat a fogak közé, megakadhat ill. keresztbe állhat a szájpadlásban.
Teendők
Ha lehetséges, el kell távolítani az idegen testet a szájból
Amennyiben úgy érzi, ez nem lehetséges, vagy további sérülést okozhat ezzel az állatnak, hagyja a szájában a tárgyat és vegye fel a kapcsolatot az állatorvossal aki szakszerűen eltávolítja azt.
