Exkluzív szívférgesség megelőzés protokoll

Tájékoztató a kutyák szívférgességének (és bőrférgességének) megelőzéséről
Dr. Vörös Károly és Dr. Jerzsele Ákos
 

A Dirofilaria immitis okozta szívférgesség és a D. repens által előidézett bőrférgesség megelőzése kiemelt fontossággal bír, különösen a szúnyogokkal „fertőzött” területeken élő és az oda látogató kutyák esetében. A két betegség közül a szívférgesség a veszélyesebb, mivel a kifejlett szívférgek károsítják a fertőzött kutya tüdejét, a későbbiekben pedig a szívét is. Ezek a kórfolyamatok gyakran a beteg elpusztulásához vezetnek megfelelő gyógykezelés hiányában. Ugyanakkor, a bőrférgesség kórokozója sem veszélytelen, ugyanis a bőr alatti szövetekben fejlődő férgek lárvái akár súlyos veseelégtelenséget is okozhatnak. A szívférgesség ellen használt gyógyszerek hatásosak a bőrférgességet előidéző D. repens ellen is, a gyógykezelést és a megelőzést illetően egyaránt.

A betegséget a napjainkban már szinte mindenhol előforduló csípőszúnyogok terjesztik, amikor a szúnyogcsípéssel járó vérszívás során felveszik a szívférgek mikrofiláriáit („mikroférgeket)” a már szívférgekkel fertőzött kutyákból. A mikrofiláriák a szúnyogokban továbbfejlődnek, és kb. két hét alatt fertőzőképes, (ún. L3 stádiumú) lárvákká alakulnak a vedléseik során.

Amikor egy ilyen szúnyog vért szív egy másik, még nem fertőzött kutyából, akkor az L3 lárvákat bejuttatja a kutya szervezetébe, amelyek a bejuttatás helyéről a tüdőbe jutnak, kialakítva a szívférgességet. Eszerint ez a kórkép kizárólag a szúnyogok közvetítésével terjed, azaz nem kerül át közvetlenül kutyáról kutyára. Mindezekből adódóan a betegség megelőzésének alapvető része a kutyákba jutott lárvák elpusztítása az alább részletezett ún. makrociklikus laktonokkal, lehetőleg még az előtt, hogy belőlük kialakuljanak a kifejlett, 12-16 cm hosszú, ivarérett hímek és a 25-30 cm-es ivarérett nőstények, (6) 7-9 hónappal a fertőzést okozó szúnyogcsípés után. A szívférgek egyébként a vérárammal kerülnek – a szíven át vándorolva – a tüdőbe, és döntően ott fejtik ki káros hatásukat. A hímek és a nőstények párosodása révén „születnek meg” a már említett mikrofiláriák, amelyeket a nőstény jelentős számban a vérbe bocsát. Fontos tudni, hogy gyógykezelés nélkül a mikrofiláriák akár 1-2 évig, a kifejlett férgek pedig 5-7 évig képesek életben maradni, súlyos károsodásokat okozva a beteg állat szervezetében. Az első 1-2 évben rendszerint nem idéznek elő észlelhető tüneteket. Emiatt rejtve maradhatnak az alábbiakban részletezett, vérvétellel járó szűrővizsgálatok hiányában.

A megbetegedett kutyáknál a szívférgesség sikeres gyógyulását követően is sort kell keríteni a szívférgesség és a (bőrférgesség) további megelőzésére az alábbiak szerint, amennyiben fennáll a szúnyogokkal való érintkezés lehetősége.

A makrociklikus laktonok közül Magyarországon a szelamektin, a moxidektin és a milbemicin-oxim hatóanyagú állatorvosi készítmények kaphatók. Macskák részére az eprinomektin is elérhető. Bizonyos gyári készítmények olyan hatóanyagokat is tartalmaznak, amelyek védelmet adnak egyes gyomor-bél férgek ellen, illetve képesek a bolha- és a kullancsfertőzések megelőzésére.

A makrociklikus laktonokat állatorvosi javaslatra lehet beszerezni, állatgyógyászati vény ellenében, illetve állatorvosi gyógyszereket is kiadó betegellátó intézményekben. Mindhárom gyógyszer a fertőzött szúnyogok csípése által a kutyába kerülő szívféreg lárvákat öli el. A moxidektinnek a kifejlett férgekre gyakorolt, részleges pusztító hatása is van, amennyiben nagy dózisban, hosszú távon alkalmazzák. A korábbi években tartott „téli szüneteltetés” már nem javasolt a melegebb időjárás okán, a szúnyogok túlélése és a szívférgesség egyre elterjedtebb előfordulása miatt. Napjainkban már az egész éves, folyamatos, havonta egyszeri adagolás indokolt a rácsepegtető oldatok és a szájon át adott tabletták esetében. A moxidektin tartós hatású, injekciós készítményként is kapható.

A fertőzöttség kimutatása legkorábban 6-9 hónappal a fertőzés után lehetséges a szívférgesség fejlődési ciklusa alapján. Ennek megfelelően a 6,5 hónaposnál fiatalabb kutyáknál nincs szükség szűrővizsgálatra a megelőzést szolgáló makrociklikus lakton adagolása előtt. Az ilyen vizsgálatot az első (megelőző) gyógyszerbeadást követő 6 hónap múlva kell elvégezni, majd pedig évente.

A fertőzött területeken élő vagy oda szállított kölyökkutyákat megelőző kezelésben kell részesíteni minél előbb, de legkésőbb 8 hetes korukban. Szívférgesség elleni gyógyszer (makrociklikus lakton) adható 8 hetes életkornál korábban is, amennyiben ez lehetséges az adott gyógyszer használati utasítása szerint. Ilyenkor is el kell végezni a szűrővizsgálatokat, az első megelőző kezelést követő 6 hónap múlva, a szívférgesség fentebb leírt fejlődési ciklusa alapján. Mivel a kölyökkutyák már közvetlenül a születésük után fertőződhetnek, ezért szűrővizsgálatokra van szükség a születésük után legkorábban 6,5 hónap múlva, függetlenül attól, hogy addig sor került-e megelőzésre vagy sem.

Ezt követően pedig évente kell szűrni őket, akárcsak a kifejlett kutyákat, célszerűen a tavaszi időszakban. Az éves szűrővizsgálatokkal lehet meggyőződni arról, hogy a kutyák valóban megfelelően védettek a szívférgesség ellen.

A rendszeres megelőzéssel nem csak a saját kutyánkat védhetjük meg, hanem gátolhatjuk a szívférgesség terjedését is.

Egy újabb szakirodalmi információ szerint már egyetlen havi makrociklikus lakton kihagyás esetén is előfordulhat a szívférgesség lárvákkal történő fertőzés, amennyiben egy – a lárvákat hordozó - szúnyog megcsípi a fogékony kutyát. Magunk 3-4 hónapos gyógyszerkihagyás esetén diagnosztizáltunk több esetben is szívférgességet. Gyógyszerkihagyás esetén célszerű elvégezni a szívférgesség szűrésére szolgáló vérvizsgálatokat 6 hónappal a feltételezett fertőződés után. Tisztázni kell azt is, hogy tartottak-e hasonló szünetet a korábbi években, mivel ilyenkor számolni kell azzal, hogy már jelen lehetnek kifejlett férgek és azok kezdeti stádiumú lárvái (a mikrofiláriák) a kutya szervezetében. Az ilyen esetekben mielőbb el kell végezni a szűrővizsgálatokat.

Amennyiben egy kutyánál először használják a mikrofiláriák elleni makrociklikus laktonokat, úgy előtte feltétlenül el kell végezni a szívférgességre (és a bőrférgességre) vonatkozó vérvizsgálatot. Ennek keretében sor kerül a vérben esetlegesen jelen lévő mikrofiláriák mikroszkópos kimutatására az ún. „vastagcsepp” próbával, illetve ennek negativitása esetén a Knott-teszttel. A kifejlett szívférgek kimutatásához ún. antigénteszteket használunk. A „vastagcsepp” próba, illetve a Knott-teszt pozitivitása esetén feltétlenül javasolt a PCR-vizsgálat is, mivel ez a legmegbízhatóbb módja a szívférgességet okozó D. immitis és a bőrférgességet előidéző D. repens azonosításának. Lényeges, hogy a vizsgálatokra a makrociklikus laktonok alkalmazása előtt kerüljön sor a megelőzés kapcsán. A mikrofiláriák kimutatása („vastagcsepp” próba és/vagy Knott-teszt elvégzése) előtt adott makrociklikus lakton ugyanis már a tesztelés előtt elpusztíthatja a mikrofiláriákat, amelyek DNS-ét kell kivonni a PCR-teszthez. Amennyiben nincs mikrofilária a vérben, úgy lehetetlenné válik a legbiztosabb diagnosztikai eljárás elvégzése.

A szívférgesség diagnosztizálásakor a betegség gyógykezelésére van szükség, ami további gyógyszereket igényel a megelőzésre használt makrociklikus laktonokon kívül.

Fontos tudni azt is, hogy a makrociklikus laktonok súlyos mellékhatásokat (másnéven adverz reakciókat, pl. anaphylaxiás sokkot) okozhatnak a mikrofiláriák pusztulásakor. Ezért a fertőzött kutyáknál külön óvintézkedések és gyógyszerek szükségesek a gyógykezelés során, az esetleges adverz reakció okozta komplikációk megelőzésére/kivédésére vagy éppen orvoslására.

Mivel a fertőzést a már említett csípőszúnyogok közvetítik, ezért érdemes olyan szúnyogellenes, ún. repellens („távoltartó”), szereket is adni, amelyek révén a szúnyogok elkerülik a kutyákat. Ezzel még inkább csökkenthetjük a fertőződés esélyét, a mikrofiláriákat elpusztító, fentebb említett makrociklikus laktonok mellett, továbbá gátoljuk a szívférgesség (és a bőrférgesség) terjedését is. A szúnyogok elleni készítmények különösen a szúnyogokkal erősen fertőzött területeken javasoltak a szívféreg lárvákat elpusztító makrociklikus laktonok mellé, de nem azokat helyettesítve. Erre a célra olyan szereket érdemes igénybe venni, amelyek nem csak a csípő (vérszívó) szúnyogok ellen hatásosak, hanem más - számos betegséget közvetítő - ízeltlábú élősködőkkel, így a bolhákkal, a kullancsokkal és a lepkeszúnyogokkal szemben is. Olyan készítmények is kaphatók, amelyek nem csak távol tartják a szúnyogokat, hanem el is pusztítják ezeket, így még inkább akadályozva a betegség terjedését egyik kutyáról a másikra.

A mikrofiláriák és az ízeltlábú élősködők és elleni védekezés nem csupán a tulajdonos kutyája számára előnyös, hanem ily módon még inkább gátolható más kutyák esetleges „továbbfertőződése” is.

Az alábbi Internet címen további, részletes információkat találhatók a kutyák szívférgességéről, egy, a hiradó.hu újságírója által a jelen tájékoztató egyik szerzőjével (VK-val) készített szakmai interjúban.

http://www.hirado.hu/2017/02/15/alattomos-betegsegre-figyelmeztetik-a-magyar-kutyasokat/

A leírtakkal és más, a szívférgességre és a bőrférgességre vonatkozó kérdéseikkel forduljanak a kutyusukat rendszeresen ellátó állatorvoshoz.

Bejelentkezés szívférgesség szűrésre:

https://rex-kisallatrendelo.salonic.hu/