Macskák fertőző hashártya gyulladása

A macskák fertőző hashártyagyulladása
FIP

A fertőző hashártyagyulladás egy vírusos macskabetegség, melyet a macska coronavírus (FCoV) egy meghatározott törzse okoz. A macska coronavírus legtöbb törzse nem okoz súlyos betegséget, a bélcsatornában a bélhámsejtekben szaporodik, ritkán enyhe hasmenéses tüneteket okozva.

Az emberek légzőszervi coronavírus járványa kapcsán fontos leszögezni, hogy bár léteznek embert és állatot egyaránt fertőző zoonotikus coronavírusok, a macskák fertőző hashártyagyulladását okozó coronavírus nem terjed állatról emberre.

A vírus az egész világon jelen van házi macskákban és vadon élő macskafélékben is. A macskatenyészetekben az állatok 90 %-ában megtalálható a coronavírus ellen termelődött antitest, míg az egyedül tartott macskák 50 %-a érintett. Bár ezek magas arányok, a hashártyagyulladásos betegség a fertőzött macskák csupán 5-10 %-ában alakul ki.
A fertőző hashártyagyulladás pontos kórfejlődése még nem teljesen tisztázott. Két feltételezés is létezik, miszerint hogyan is alakulhat ki a viszonylag enyhe vírusos bélrendszeri fertőzésből a halálos kimenetelű hashártyagyulladás. Az egyik alapján a bélcsatorna sejtjeiben szaporodó coronavírusok genetikai állománya mutáción esik át, így képes lesz a macrophagokban (immunrendszer védekező sejtjeiben) is szaporodni. Ezekkel a sejtekkel a vírus a macska szervezetének minden részére eljuthat, az érintett területeken (főleg hasüreg, vesék, agy) gyulladást okozva a kis vérerek körül, illetve granulomatosus elváltozásokat hozva létre. A másik elmélet szerint a hibás immunválasz miatt lesz képes a coronavírus a macrophagokban is szaporodni.
Valószínűleg mind a két tényező szükséges a betegség kialakulásához. A hajlamosító tényezőknek is nagy szerepe van a bélrendszeri coronavírus fertőzöttség növelésében, így növelve a halálos kimenetelű betegséget okozó vírus mutáció kockázatát. Ezek a tényezők: fiatal kor, rossz immunállapot, stressz, szteroid kezelés, zsúfolt tartás (menhely, tenyészet), rossz higiéniai viszonyok miatt nagyobb esély a fertőződésre.
A coronavírussal a macskák egymást fertőzhetik. A heveny fertőzés során a kórokozó az állat nyálával és bélsarával ürül, a környezetben is néhány hétig fertőzőképes marad. Leggyakrabban az anyaállatok fertőzik meg a kiscicákat 5-8 hetes korukban, így ezek a cicák egész életükben hordozók lehetnek.

A bélrendszeri coronavírus tünetei enyhék, fertőződés után hasmenés, ritkán felső légúti panaszok alakulhatnak ki (tüsszögés, orrfolyás, könnyezés). A fertőzött macskák kis százalékában alakul ki a hashártyagyulladás, akár hetekkel, hónapokkal, évekkel az eredeti fertőződés után.
Azok a macskák, melyeknél kialakul a FIP, hirtelen gyorsan romló állapotba kerülnek, eleinte nem specifikus tünetekkel: étvágytalanság, testsúly csökkenés, csapzottabb szőrzet, láz. A FIP-nek két fő megjelenési formája van: ún. „száraz” és „nedves” forma. A „száraz” forma lassabban alakul ki.
A „nedves” forma az általános tünetek mellett jellegzetes hasüregi folyadék felhalmozódással jár. A vírus által okozott kis erek gyulladása miatt rendellenes helyeken lép ki folyadék a keringési rendszerből. Ritkább esetekben folyadék halmozódhat fel a mellüregben, szívburokban is. A „száraz” FIP esetén nem látunk folyadék felhalmozódást, ellenben idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek. A vírus ilyenkor granulomatosus elváltozásokat okoz a központi idegrendszerben, a szemekben és a többi belső szervben.

A FIP diagnosztizálása elég nehéz feladat. A fizikális vizsgálat és a kórelőzmény alapján a jellegzetes tünetek jelentkezésekor már felmerülhet a gyanú. A legtöbb laboratóriumi módszer sajnos nem tudja elkülöníteni a viszonylag ártalmatlan bélrendszeri coronavírust (FCoV) a halálos betegséget okozó mutálódott coronavírustól (FIPV). Így a tünetmentes állatok szűrővizsgálata sem megoldható. Ha a beteg macskában már kialakult a hasi folyadékgyülem, a folyadék vizsgálatával kb. 90 %-os bizonyossággal mondható ki a FIP diagnózisa.

Ennél a betegségnél is nagy gondosságot kell fordítani a megelőzésre. Kerülni kell az olyan élethelyzeteket, amelyek hajlamosíthatják a macskát a coronavírus fertőződésre, illetve az immunrendszerét gyengíthetik. Több macska együtt tartásakor különösen fontos, hogy az alomtálcák messzebb legyenek elhelyezve az etető helytől, és fontos a megfelelő higiéniai viszonyok fenntartása.
Létezik vakcina a FIP ellen is, viszont a hatékonyságát nem sikerült egyértelműen bizonyítani, így a WSAVA (Kisállatgyógyász Állatorvosok Világszervezete) jelenleg a nem ajánlott vakcinák között tartja nyilván.

Pár évvel korábban még azt kellett mondanunk, hogy a betegség sajnos nem gyógyítható. Azoknál a cicáknál, akiknél kialakult a hashártyagyulladás, csak támogató kezelést lehet nyújtani, amivel az életük könnyebb lesz. A „nedves” forma tüneteinek kialakulásakor már annyira előrehaladott állapotban van a betegség, hogy alig néhány napos túlélésre lehet számítani.

A kutatások állandóan folynak, és nemrég bíztató eredményekről olvashattunk. Egy amerikai egyetemen végzett kísérletben a vírusok szaporodását gátló vegyületet használtak, és a vizsgálatban részt vevő beteg cicák 80 %-ában sikeres volt a kezelés. Rossz hír a FIP-es cicáknak és gazdáiknak, hogy az említett szer jelenleg hivatalosan nem használható a betegség kezelésére. A kísérlet vezetője szerint még legalább 5 év, mire minden szükséges adat rendelkezésre áll az engedélyezéshez.
Mindeközben az elkeseredett macska tulajdonosok más beszerzési lehetőségek után néztek, és önszerveződő formában egymást segítve nem hivatalos forrásokat találtak. A bürokratikus problémák mellett anyagi nehézség is adódik, ugyanis egy átlagos testméretű macskának a kb. 3 hónapig tartó kezelésre elég gyógyszer jelenlegi árfolyamon több mint 600 ezer forintba kerül.